Folyadékfogyasztás. Mit igen és mit ne?



A folyadékfogyasztás a szervezetünkben kiemelkedő és pótolhatatlan szerepet tölt be.
Nézzük, miről is van szó: vérkeringés és megfelelő vérnyomás biztosítása, emésztési és felszívódási folyamatok, tápanyagok szállítása, salakanyagok kiválasztása, sav-bázis egyensúly, ozmotikus nyomás biztosítása, testhőmérséklet szabályozása, vizelet hígítása.

Az egészséges szervezetben a folyadékfelvétel, illetve – leadás egyensúlya biztosítja a megfelelő működést. Ha a folyadékfelvétel kisebb, mint a – leadás, akkor a szervezetben vízhiányos állapot lép fel, aminek számos káros következménye lehet. Ilyenek a fáradékonyság, gyengeség, kimerültség, koncentrálóképesség csökkenése, szédülés, fejfájás, nyugtalanság, zavartság, szapora légzés, szívdobogásérzés, izomgörcsök, a szervezet kiszáradása.

Kiszáradásra leginkább az idősek és a gyerekek hajlamosak, így az ő esetükben különösen nagy gondot kell fordítani a megfelelő folyadékbevitelre.

Egy felnőtt embernek naponta kb. 2-3 liter folyadékra van szüksége, amelyet részben folyadékfogyasztással (1,5-2 liter), részben a táplálkozással (levesek, főzelékek, zöldségek, gyümölcsök, stb.) tud fedezni.

A folyadékigényt befolyásolja az életkor, a környezet külső hőmérséklete, a fizikai megterhelés, az izzadás (pl. szaunázás, napozás közben), egyes egészséggel és betegséggel összefüggő állapotok (hányás, hasmenés, láz), alkoholtartalmú italok és a magas sótartalmú ételek fogyasztása.

Milyen folyadékot érdemes fogyasztani?

folyadékA folyadékszükségletet sokféle itallal tudjuk fedezni. Ezek között vannak olyanok, amelyeket naponta, folyamatosan ajánlott fogyasztani, de vannak olyanok is, amelyek fogyasztása kapcsán a mértékletességet be kell tartani. Most ezeket nézzük át.

Víz, ásványvíz

A szomjúság csillapítására, a folyadék pótlására a víz és az ásványvíz a legmegfelelőbb, érdemes a napi folyadékszükséglet nagy részét ezekből fedezni. Energiát nem, ásványi anyagokat viszont tartalmaznak. A csapvízben kalcium, magnézium, és fluor található. Az ásványvizek ásványianyag-tartalma, azok mennyisége típusonként eltérő. Érdemes az alacsony ásványianyag-tartalmúakat választani, ugyanis ezek fogyasztása kapcsán nem kell tartanunk az ásványi anyagok túladagolásától.

Zöldség- és gyümölcslevek

Azon kívül, hogy szerepük van a folyadékpótlásban, energiát, szénhidrátot, élelmi rostot, ásványi anyagokat és vitaminokat is juttatnak a szervezetbe. Mindenképp érdemes a natúr, lehetőleg otthon, frissen préselt gyümölcs-, illetve zöldségleveket választani az alacsonyabb gyümölcstartalmú, cukrozott termékek helyett.

Tej

A tej fontos részét képezi táplálkozásunknak. Mintegy 90 %-a víz, de emellett értékes, teljes értékű fehérjéket, zsírt, szénhidrátot, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. Gyerekek esetében fontos lehet rendszeres fogyasztása. A tej mellett az ízesített tejitalok (karamellás tej, kakaó), valamint a különféle kefír- és joghurtitalok szintén alkalmasak a folyadékpótlásra, de vigyázzunk velük, mert magas lehet a cukortartalmuk!

Tejes turmixok

A tej és a gyümölcsök értékes tápanyagait együtt tartalmazzák a tejes turmixok. Különösen frissítően hatnak hidegen, főként nyáron. Egy-egy pohár turmix akár reggeli italként, vagy tízóraira, uzsonnára is megfelelő.

Üdítőitalok

A cukortartalmú, szénsavas üdítőitalokat mindenképpen érdemes kerülni. Ha már üdítő, akkor inkább válasszunk a cukormentesek közül, de a mértékletességet ezek esetében is be kell tartani. Kólák esettében figyelembe kell venni koffeintartalmukat: fél liter kóla kb. annyi koffeint tartalmaz, mint egy csésze kávé. Gyerekeknél erre különösen ügyelni és lehetőség szerint kerülni kell.

Tea

Folyadékpótlásra érdemes a zöld-, illetve a gyümölcsteákat fogyasztani. A teákban a koffein mellett egyéb stimuláló, élénkítő hatású anyagok (teobromin, teofillin) is találhatók.

A teák nyáron hidegen, télen melegen közkedvelt italok, egyes országokban a nemzeti kultúrához is hozzátartozik rendszeres fogyasztásuk. Ízesítésük sokféle módon történhet. Általában cukorral és citromlével isszuk, de van, aki tejjel, mézzel, vagy ízesítés nélkül kedveli. Cukor helyett válasszunk édesítésre steviát vagy eritritolt. A gyümölcsteák édesítés nélkül is nagyon ízletesek, a gyümölcsök természetes íze, aromája ellensúlyozza az édes íz hiányát. A gyermekeinket is érdemes a cukor nélküli tea fogyasztására szoktatni. A tea másik jellegzetes ízesítője a citromlé, a friss citrom. Ennek nemcsak ízesítő hatását tudjuk kihasználni, hanem a teába cseppentett citrom leve a tea behártyásodását is megakadályozza. Fontos tudni, hogy a citrom értékes C-vitamin tartalma a forró teába téve elvész, ezért érdemes melegen csak pár cseppet tenni bele, és a többit akkor hozzáadni, amikor kihűlt. Az erős, magas koffeintartalmú teának vízhajtó hatása lehet.

Kávé

A kávé fogyasztása kapcsán magas koffeintartalma miatt kell szem előtt tartanunk a mértékletességet. Egy csésze, azaz kb. 0,5 dl feketekávé 80-100 mg koffeint tartalmaz, ami kétszer annyi, mint amennyi egy bögre fekete teában van. A kávé fogyasztása szintén egyéni ízléstől függ, van, aki csak feketén, de van, aki cukorral, édesítőszerrel, tejjel, kávétejszínnel, tejszínhabbal ízesítve fogyasztja, így a kávé energiatartalma a hozzáadott egyéb összetevőktől függ. A túl sok kávé (illetve egyéb koffeintartalmú italok) fogyasztása káros a szervezetre. Napi 3-4 csésze feketekávé elfogyasztása már álmatlanságot, nyugtalanságot, súlyos esetben szívtáji nyomást, kézremegést idézhet elő. A rendszeres és túlzott koffeinbevitelnek következménye lehet, hogy ha a szervezet nem kapja meg a szokásos adagját, elvonási tünetek jelentkezhetnek, pl. ingerlékenység, fejfájás, hányinger. Napi 1-2 csésze kávé elfogyasztása még nem káros az egészségre.


Szólj hozzá