Egészséges életmód személyre szabható? Metabolikus szindrómáról kicsit másként…



A metabolikus szindróma (MS) több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállását jelenti. Definíciója nem egységes, de mértékadónak tekinthető a Nemzetközi Diabétesz Szövetségnek (IDF) az ajánlása. Ez így szól: “Az MS egy civilizációs betegség, genetikus (örökléses) hajlam alapján, helytelen életmód és táplálkozás hatására lappangva, tünetszegényen kialakuló progresszív anyagcserezavar (cukorintolerancia, kóros zsíranyagcsere, felgyorsult véralvadás), magas vérnyomás, alma formájú elhízás, amely az inzulinrezisztencia (IR) és ennek talaján kialakult hiperinzulinémia (HI) következtében érelmeszesedéses elváltozásokat idéz elő, és korai halálozáshoz vezet.” A metabolikus szindróma meghatározásáról, különálló betegségként való elfogadásáról a szakemberek még ma is vitatkoznak, az azonban biztos, hogy a fenti tünetek együttes megjelenése egyre gyakoribb. A metabolikus szindróma leküzdése nehéz feladat. A gyógyszeres kezelést elkerülendő a mielőbbi gyökeres életmódváltás, melynek lényege: egészséges táplálkozás és a mozgás. Ez valóban nem könnyű, de ezzel a szindróma összes tünete egyszerre javítható illetve megszüntethető.

egeszseges eletmod

Nézzük, mit is jelent az egészséges táplálkozás. Étkezésünk legyen változatos, zöldségben, gyümölcsben, rostban gazdag, finomított szénhidrátban szegény, fehérjedús és folytathatnám tovább a felsorolást. De vajon mindenki számára ugyanolyan jó hatással lesz egy egészségesnek definiált „sablon” étrend? Mi emberek sokfélék vagyunk. Lehetetlen összehasonlítani egy ázsiai nőt egy eszkimó férfival. Tudom szélsőséges a példa, de ne menjünk Európán kívülre, hiszen egy generációk óta olasz nemzetiségű embert sem lehet összehasonlítani egy skandináv születésű emberrel. Minden embernek különböző a genetikája, hiszen az emberiség túlélésének, fajunk fennmaradásnak kulcsát ez jelenti. Populáció szinten nagyon variábilisak vagyunk, társadalmi szinten ez túlélésünk záloga.

Ez alapján a túlélési szempontokat figyelembe véve, vajon kinek mi az egészséges?

A japánok sushit esznek, mi magyarok pedig lecsót és zsíros kenyeret. A globalizációval azonban nagyban átalakultak táplálkozási szokásaink. Mindenhol lehet enni mindent. Már nem azt esszük, amire az őseink biológiailag szelektálódtak. Hogy kinek milyen a megfelelő étrend nehéz megmondani, hiszen nincsenek irányelvek. Ebből kiindulva megállapíthatjuk, hogy az egészséges életmód mindenkinek személyre szabott kell, hogy legyen. Ahogyan a napi ötszöri, hatszori étkezés sem működik jól mindenkinél.
A napi ötszöri, hatszori étkezés szemlélete a cukorbetegek inzulin adagolásakor alakult ki. Ekkor jött az ötlet, hogyha sokszor eszik valaki, akkor nem lesznek magas glükóz csúcsai. Mégis a napi háromszori étkezés sokszor előnyösebb fogyókúra szempontjából. Fontos leszögezni: ez nem a cukorbetegekre vonatkozik!  Az ötszöri étkezés nem biztos, hogy szükségszerű az egészséges embereknél. Az emberi szervezet energia felhasználása folyamatos, energia felvétele viszont nem. A helyes ritmus függ attól, hogy ki mit csinál, vagyis bányász az illető vagy irodista. Az étkezés ritmusosságában tág lehetőségek vannak, a gyakori evésben azonban sokszor lehet túlenni. Persze aki izmot épít, sportol, annak kell a sokszori energia bevitel. A sok ellenőrizetlen táplálék kiegészítővel viszont vigyázni kell. Javasolt körültekintően választani és a szintetikus helyett lehetőségünkhöz mérten inkább a természetes forrásokat részesítsük előnyben.

Életmódváltás másik nélkülözhetetlen tényezője a mozgás. Az elmúlt emberöltőben a fejlett és fejlődő országokban is szignifikánsan csökken a mozgás. Életünkben már csak a vízszintes mozgások vannak rendszeresen jelen, vagyis szinte kizárólag csak sétálunk. Emellé feljött az élelmiszeripar, élelmiszer dömping van. Kis mennyiségű élelmiszerben elképesztő mennyiségű a kalória található meg. Ennek eredménye az elhízás, ami meredeken emelkedik gyerekek körében is. Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy ez csak a jólét következménye. A szegények (paradox módon) elhízottabbak az olcsó, és rossz minőségű élelmiszerek miatt. A már megjelent betegségek mellett a genetikailag meghatározott betegségek megelőzésében is segít a mozgás. A sport egészséges irányba mozdítja a szervezetet, de persze nem szabad túlzásba esni. A tartós, hosszú életmód változtatás a célravezető, hiszen a drasztikusan csökkentett kalória bevitel és edzés együttes fenntartása nehéz. Nem lehet kizárólagos cél a fogyás. (Végülis ha bevarrom a számat akkor is fogyni fogok.) Szervezetünk rendkívül alkalmazkodó, aki koplal, majd később ráeszik, az biztosan hízni fog.

Mi az az inzulinrezisztencia (IR)?

egeszseges eletmod

Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy az inzulinérzékeny szövetek (máj, perifériás szövetek: agy, izomszövet, zsírszövet) inzulin jelenlétében a normálisnál kevesebb glükózt képesek csak felvenni, ami azt eredményezi, hogy a normális biológiai válasz létrejöttéhez jóval magasabb (kóros mennyiségű) inzulin mennyiségre van szükség. Az inzulin nem egyedül szabályozza az anyagcserét. Akkor is inzulinrezisztenciáról beszélünk, ha a többi, együttműködő hormonok rendszerszervező munkája nem működik jól.

A jelenlegi IR mérés globális, pedig szöveti szinten lehetnek eltérések, hiszen a glükóz mindegyik sejtbe beépül. Vajon mindenhol egyformán? Felmerül a kérdés: beszélhetünk-e szöveti szintű inzulinrezisztenciáról? Lehetséges, hogy csak a petefészek sejtjei inzulinrezisztensek? Amíg évtizedekkel ezelőtt a 2-es típusú cukorbetegség a felnőtt lakosság betegsége volt úgy ma már tudjuk, hogy 14-15 évesen is lehet 2-es típusú cukorbetegsége valakinek. Az orvostudomány egy mérnöki tudomány. Egy adott mérést mindenhol meg kell tudni valósítani, ahogyan Magyarországon, úgy Kínában is. Ebből kiindulva egy általános inzulinrezisztencia vizsgálat során vajon jó az, hogy egy 200 cm és egy 170 cm magas embernek is egyformán 75 ml cukrot kell meginnia? A vizsgálat valóban ugyanazt az eredményt mutatja majd? Akkor a jelenlegi standard IR mérések alapján diagnosztizálható betegség az IR? Sok a kérdés a témát illetően, de ez alapján megállapítható, hogy a jelenlegi mérési eredmények alapján gyakori a félrediagnosztizálás. A betegség kezelésében pedig megfigyelhetőek üzleti érdekek (pl. bio-reform élelmiszerek piaca, táplálékkiegészítők, stb.). Holott a máig ismert legjobb IR csökkentő a vázizom mozgatása. A mozgás ugyanis glükózt von el. A vázizom pedig pluszban olyan anyagokat és hormonokat is termel, amelyek jó hatással vannak az anyagcserére. Védik a szervezetet a betegségtől. Ez igaz a daganatos betegségekre is. Az IR-nek ugyanis hatása van a daganatos betegségek kialakulására. Mit tudunk még tenni a mozgáson kívül? A rák most már nem halálos, inkább krónikus betegségként definiálható. A betegség gyógyítására nincsenek gyógyszerek vagy diéták. Azonban itt is segíts a mozgás és a helyes, de nem egyoldalú táplálkozás.

Összefoglalva: az egészséges életmód mindig egyéni szinten meghatározandó. Szükségünk van hozzá egyfajta személyre szabott egészséges étrendre (alacsony szénhidrát bevitellel) és megfelelő mennyiségű mozgásra. A lényeg itt is, hogy törekedjünk az egyensúlyra. A genetikai betegségeink pedig életmóddal befolyásolhatóak és megjelenésük kitolható.

További információkért fordulj bizalommal bármelyik szakemberünkhöz.

Kapcsolat

Forrás: Dr. Dohán Orsolya endokrinológus, belgyógyász, klinikai onkológus előadása
Definíciók: www.webbeteg.hu

Szólj hozzá